Budapest, Gyöngyösi utca 18.
Bővebben:
Látogatottak voltak egykor a ma tisztasági fürdőknek nevezett ún. népfürdők. Természetesen a munkások lakta Angyalföld sem nélkülözte ezt a hasznos intézményt. 1911-től Tripoliszban, a Krausz Mayer-féle telken, hivatalos nevén a VI. kerületi Palotai úti kislakásos telepen a főváros létesített egy állandó népfürdőt, 8 kád és 6 zuhanyfürdővel. Ezekben az években épült a Bárczy-korszak egyik büszkeségeként a közeli Váci úti fertőtlenítő állomás is, amelynek a bekövetkező háborús években nagy szerepe volt a járványok elhárításában.
Természetesen az emberek inkább a népfürdőt vették igénybe tisztálkodási célból. Hetenként négy napon a nagyközönség használhatta, két napon reggel nyolctól délután négy óráig a büszke jelentés szerint a „főváros a munkásbiztosító-pénztár orvosának és ápolóinak felügyelete és ellenőrzése mellett a környék szegénysorsú iskolás gyermekeit teljesen díjmentesen fürdeti.” Szappan, törülköző is ingyen volt az angyalföldi munkásgyermekeknek, az előbbit haza is vihették. 1924-ben 9000 fő használta, 1925-ben csökkent az érdeklődés 7000 látogatóra, 1927-ben 6000-re. Az ingyen fürdetett gyermekek 1934-ben 24691, a következő évben 22828 alkalommal látogatták a fürdőt.
A háború és az ostrom természetesen akadályozta a tisztasági fürdő működését, de 1945 augusztus 18-án már lemoshatták a háború piszkát a sokat szenvedett környékbeliek a Palotai úti tisztasági fürdőben. Ma már nem működik, lakótelep van a helyén. Akinek nosztalgiája van a régi népfürdők után, kénytelen a Kürt utcai, vagy a Dandár utcai tisztasági fürdőket felkeresni.